Mitől érezhetné magát szabadnak az ember?

Mitől érezhetné magát szabadnak az ember?


Szerelmemnek ajánlva


Mitől érzi magát szabadnak az ember?
Amikor a végtelen víz táplálja életét?
Amikor a Nap aranyhídja ragyogva mutatja méretét?
A végtelen táplálja az érzést?
Vagy ő is csak becsap?
S hol itt a szerelem?
A szerelem, mely az egekig emel?
S kié a szabadság?
Az ego vagy a végtelen felel?
A mérleg billeg, vagy csupán a képzet?
Önmagát csapja be az ember?
Vagy becsapja a végzet?
Van, vagy nincs egyensúly?
S vágyunk rá valóban?
S amikor a szabadság megsebez?
Az Ő szabadsága, s az enyém egy?
Az más, vagy ugyanez?
Ha fáj, ami van, kinek fáj igazán?
S ha csak illúzió, miért nem vesszük lazán?
Miért e sok harc, sérülés, fájdalom?
Hogy az Ő szabadságát – abszurd, de – fájlalom?
Miért e sok kérdés?
Hová tűnt a béke?
S miért hisszük, hogyha két gondolat van, akkor mindennek vége?
Esendő csupán, vagy buta az ember?
S mit kezdjen a végtelen kérdőjelekkel?
S ha van térkép, mi mutatja az utat, miért, hogy az ember esztelen kutat?
Miért vak a létre?
S ha van, miért nincs a tudat?
Miért, hogy egyszer sír, máskor ugyanazon mulat?
Az életek sorjáznak, peregnek, telnek, s miért, hogy a kérdésekre soha nem felelnek?
Mitől érezhetné magát szabadnak az ember, ha boldogság helyett élete tele kérdőjelekkel?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.